Intézménymutató:
Vajdasagi Magyar Szovetseg /VMSZ/
2000. április 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, Markó Béla szövetségi elnök RMDSZ-küldöttség élén április 27-28-án látogatást tesz a Vajdaságban, A küldöttség tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A látogatás során az RMDSZ-küldöttség megbeszéléseket folytat a VMSZ vezetőivel, valamint részt vesz az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény alatt sor kerül a VMMSZ és az EMKE közötti együttműködés ünnepélyes aláírására is. A látogatás munkaprogramja szerint az RMDSZ, illetve a VMSZ vezető tisztségviselői lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. /Markó Béla a Vajdaságba látogat. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. április 27.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívására, Markó Béla szövetségi elnök RMDSZ-küldöttség élén április 27-28-án látogatást tesz a Vajdaságban, A küldöttség tagjai: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A látogatás során az RMDSZ-küldöttség megbeszéléseket folytat a VMSZ vezetőivel, valamint részt vesz az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), illetve a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény alatt sor kerül a VMMSZ és az EMKE közötti együttműködés ünnepélyes aláírására is. A látogatás munkaprogramja szerint az RMDSZ, illetve a VMSZ vezető tisztségviselői lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. /Markó Béla a Vajdaságba látogat. Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2000. május 2.
Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./
2000. május 2.
Ápr. 27-28-án Markó Béla szövetségi elnök vezetésével RMDSZ-küldöttség látogatott a Vajdaságba, eleget téve a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) meghívásának. A küldöttségben részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József államtitkár, valamint Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója. A két küldöttség megegyezett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokat területi szervezeti szintig rendszeresítik. Az RMDSZ ismertette a kormányzati tevékenységére vonatkozó tapasztalatokat, amelyeket az MVSZ vezetői hasznosíthatnak; megítélésük szerint ugyanis igen valószínű, hogy a VMSZ hasonló helyzetbe kerül a szerbiai demokratikus ellenzék választási győzelme esetén - mondták. A sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: az RMDSZ számos kérdést tekintve elégedetlen a román kormány négy éves tevékenységével, az erdélyi magyarságot érintő számos kérdésben sikerült eredményeket elérnie, főként a kisebbségi intézmények létrehozása, az anyanyelvű oktatás kiszélesítése, a kisebbségi joggyakorlatot célzó törvényi keret megteremtése terén. - A két küldöttség áttekintette az egyetemes magyarság problémáit is, többek között a magyarországi alapítványok nyújtotta segítséget, a Magyar Állandó Értekezlet működését, a magyar közszolgálati médiumok tájékoztatását. A készülő státustörvényről egybehangzóan megállapították: a jogszabálynak elsősorban megengedőnek és nem kirekesztőnek kell lennie. Az RMDSZ és a VMSZ elsősorban a szülőföldön történő anyanyelvű képzést tartja követendőnek. - Az RMDSZ és a vajdasági szervezet képviselői közös lakossági fórumot tartottak Szabadkán. A látogatás másnapján az RMDSZ-küldöttség részt vett a vajdasági Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács (IMNT), valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) ülésén. Ez utóbbi esemény során az VMMSZ és az EMKE együttműködési megállapodást írt alá. A két magyar érdekvédelmi szervezet vezetői ezt követően megkoszorúzták a zentai csata emlékművét. Ápr. 28-án, Zentán aláírták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet (EMKE) és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség (VMMSZ) közötti együttműködési megállapodást. A politikai határok által szétszabdalt magyar nemzetrészek országhatárokon átnyúló kézfogása jegyében, a magyar államiság millenniumának évében együttműködési megállapodást írt alá az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ és a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség /VMMSZ/. A megállapodás értelmében a két művelődési szervezet kölcsönösen tájékoztatja majd egymást az éves programokról, eljuttatják egymáshoz kulturális eseménynaptárukat, minden évben közösen határozzák meg azt a három rendezvényt, amelyet együttesen szerveznek Erdélyben, a Vajdaságban és az anyaországban, figyelemmel kísérik egymás tevékenységét stb. A felek támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Magyarországon és annak határain kívül élő nemzetrészek közeledését, együttműködését és kölcsönös megismerését célozza. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 2. - 1712. sz./
2000. augusztus 19.
Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2000. augusztus 23.
Az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek tanácsa (MKT) aug. 22-én nyilatkozatot fogadott el, melynek értelmében azonosulnak a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) által kidolgozott külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezettel. Kónya-Hamar Sándor képviselő, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a Kolozs megyei szervezet felkérte Markó Béla szövetségi elnököt, hogy a szövetség nevében a külhoni állampolgársággal kapcsolatban nyújtson be törvénytervezetet a magyar országgyűléshez. A megyei elnök szerint vissza kell adni a kárpát-medencei magyarság identitástudatát azért, hogy ők is abba ″a magyar értékrendbe″ tartozzanak, mint az anyaországiak. Ugyanakkor olyan útlevelet kell biztosítani, amely lehetővé teszi számukra a mozgáslehetőséget az anyaországban mindenekelőtt, és az Európai Unió területén, ha majd Magyarország uniós tagsággal is rendelkezni fog. /Papp Annamária: A ″süllyesztőből″ emelte ki az MKT a külhoni állampolgárság kérdését. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./ A Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és a Vajdasági Magyar Szövetség is kinyilvánította, támogatja a külhoni magyar állampolgárság intézményének bevezetését. Torgyán József szükségesnek tartja annak megvitatását a Magyar Állandó Értekezleten. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) az elmúlt hét során küldte el a magyar állami vezetőknek a szakértői csoportja által kidolgozott törvénytervezetet. Az előterjesztés szerint külhoni magyar állampolgárságra jogosult az a nem magyar állampolgár, aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, ismeri a magyar nyelvet, ellene a kérelem előterjesztésekor nem zajlik büntetőeljárás magyar bíróság előtt, felmenője valamikor magyar állampolgár volt, s jelenleg Ausztria, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, Románia, Szlovákia, Szlovénia vagy Ukrajna területén él. A törvénytervezet értelmében a külhoni magyar állampolgár gyermekét születésétől ugyanez a státus illeti meg. A külhoni magyar állampolgárságot magyar útlevél vagy külhoni magyar személyi igazolvány tanúsítja. A külhoni magyar állampolgárok jogai és kötelességei megítélésében a törvénytervezet az alkotmányt tekinti mérvadónak, de megjegyzi, nem lehet figyelembe venni a külhoni magyar állampolgárságot a diplomáciai védelemről, választójogról, társadalombiztosításról, művelődéshez való jogról és a honvédelmi kötelezettségről szóló alkotmányos jogszabályok értelmezésénél és alkalmazásánál. Az előterjesztés szerint a külhoni magyar állampolgárság sem eszköze, sem akadálya nem lehet a teljes jogú magyar állampolgárság megszerzésének. /A státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./
2000. október 27.
A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./
2000. október 27.
A magyarországi Rákóczi Szövetség idén is megrendezte a Gloria Victis elnevezésű '56-os emlékünnepséget Budapesten, s ennek keretében a VIII. Kárpát-medencei Magyar Ifjúsági Találkozót. Az eseményeken majd ezer határon túli magyar fiatal - köztük több mint kétszáz erdélyi - vett részt. Nagyváradról, a Kanonok sorról indultak az erdélyi fiatalok. A diákok történelmi pályázatot írtak, melynek témája az 1956-os forradalom volt. A legjobbaknak ez az utazás lett a jutalma. Okt. 22-én, Budapesten, a Műszaki Egyetem aulájában kezdődött az emlékünnepség, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezésében. Megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök, Vajna Zoltán, a Műegyetem 1956 Alapítvány és Halzl József, a Rákóczi Szövetség vezetője. Arról emlékeztek meg, hogy 44 év telt el immár azóta, hogy azon a bizonyos október 22-én, a forradalom előestéjén közel háromezer fiatal tartott nagygyűlést a Műegyetem aulájában, ahol 16 pontban megfogalmazták a nemzet követeléseit. Pokorni Zoltán oktatási miniszter mondott beszédet. A határon túli magyar fiatalok nevében a Vajdaságból érkezett Diósi Viola beszélt arról, hogy nincs kései vagy ellopott forradalom, mert az eszme megmarad, s ha kell, a láng újra fellobban. A Műegyetemtől többezres tömeg vonult végig a Bem térig. A Bem szobor előtt a szervezők nevében a Rákóczi Szövetség főtitkára, Ulicsák Szilárd mondott beszédet, az erdélyi fiatalok képviseletében Vass Levente szólt. A megemlékezés a Kossuth téren zárult, ahol Pokorni Zoltán oktatási miniszter meggyújtotta az ünnepi lángot. Okt. 23-án a Műszaki Egyetemen tartottak előadásokat. A szerbiai választások hatása a vajdasági magyarság helyzetére címmel értekezett Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Duray Miklós, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke és Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke. Józsa László ismertette azt a tényt, hogy október 5. óta teljesen új helyzetben vannak. Az új kormányban helyet kapnak a vajdasági magyarság érdekképviselői, méghozzá olyan jelentős tárcáknál, mint az oktatási, a művelődési, a kisebbségügyi minisztérium. Szabó Tibor felhívta a figyelmet arra: a VMSZ-nek megvan a lehetősége arra, hogy tanuljon az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának tapasztalataiból, hibáiból. Az utóbbi esztendők során külföldön is változott a szemléletmód, s már nem csodálkoznak azon az Egyesült Államokban, hogy például Romániában anyanyelvű oktatást akarnak, hiszen ez elfogadott, legitim igény. Szabó Tibor kijelentette: a magyar kormány támogatja a VMSZ autonómiakoncepcióját. - Halzl József a lap munkatársának elmondta, hogy a Rákóczi Szövetség 1993 óta évente megrendezi az ifjúsági emlékünnepélyt '56 tiszteletére. /Haraji Tóth Hajnal: Erdélyi fiatalok főhajtása '56 emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), OKT. 27./
2000. december 8.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) december 13-i és 14-i ülésén vitatják meg a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet, mellyel 80 éves adósságot törleszt a magyar állam a határon túli magyarokkal szemben - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára Budapesten, a dec. 6-i sajtóbeszélgetésen. Elkészült a törvénytervezet normaszövege, ezt egyeztetik a parlamenti pártokkal, valamint a diplomáciai képviseletek vezetőivel is. "Minden valószínűség szerint a jövő esztendő elején az Országgyűlés elé kerül a tervezet, de annak hatályba lépése csak 2002. január 1-jén történhet meg leghamarabb″ - közölte. A törvénytervezet koncepciója szerint a szomszédos országokban élő magyarok fényképes igazolványt kapnak majd, amellyel különböző kedvezményeket vehetnek igénybe az anyaországban. A határon túli magyar szervezetek ajánlása alapján, egy anyaországi szerv adná ki az igazolványokat mindazoknak, akik nem magyar állampolgárok és nem rendelkeznek állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel. A szomszédos államokban élő állampolgárok magyarságukat több kritérium szerint igazolhatják: a magyar nyelv ismeretével, az elvégzett magyar nyelvű iskolával, egyházi nyilvántartással vagy egyéb módon is. Kedvezményekben részesülnének az oktatás, az egészségügy, az utazás és a munkavállalás terén, de az érintettek kedvezményes beutazásra is jogosultak lennének a schengeni rendszer bevezetése esetén. "A kormány kész érdemi vitát folytatni a Magyar Állandó Értekezleten a kettős állampolgárság kérdéséről, de azt külön kezeli a törvénytervezettől″ - jelentette ki a külügyi államtitkár. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke egy korábbi közvélemény-kutatás eredményeit ismertette, melyből kiderült, hogy a szomszédos országokban élő magyarok mintegy 70-80 százaléka jelentette ki, hogy szeretné igénybe venni a törvénytervezet által biztosított jogosultságokat. - A tanácskozáson képviselteti magát az RMDSZ, Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Vajdasági Magyarok Szövetsége , a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége, a nyugati magyarságot pedig a Magyar Nyugati Tanács. /Kétnapos MÁÉRT-ülést terveznek Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
2000. december 13.
Dec. 13-án kezdődik Budapesten a kormány Béla király úti vendégházában a III. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) kétnapos tanácskozása. Az úgynevezett magyar-magyar csúcstalálkozó hároméves múltra tekint vissza. 1999 februárjában alakították meg felállítják a Magyar Állandó Értekezletet, s rendszeresen, évente legalább egyszer összehívják. A most kezdődő magyar-magyar csúcstalálkozón a magyarországi parlamenti pártok (Fidesz-Magyar Polgári Párt, Magyar Szocialista Párt, Független Kisgazdapárt, Szabad Demokraták Szövetsége, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Demokrata Fórum), a szomszédos országokban élő magyarok parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkező szervezetei (Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja; Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, Vajdasági Magyarok Szövetsége, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Szlovéniából a Muravidéki Magyarok Nemzeti Önigazgatási Közössége), valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői vesznek részt. Az 1999. november 11-12-i Magyar Állandó Értekezlet résztvevői közös zárónyilatkozatban kérték fel a kormányt, hogy vizsgálja meg a határon túl élő magyarok különleges magyarországi jogi státusa megteremtésének a feltételeit. - A törvénytervezet normaszövegének kidolgozásakor tekintettel voltak a nemzetközi összefüggésekre, és különösen nagy gondot fordítottak arra, hogy a törvénytervezet összhangban legyen az Európai Unió jogrendszerével. - A Magyar Állandó Értekezlet zárt ülésén felszólal Orbán Viktor magyar kormányfő és Martonyi János külügyminiszter, majd a tanácskozók megvitatják a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezetet. /MÁÉRT - a III. magyar-magyar csúcsértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) napirendjén szereplő törvénytervezet rendkívül jelentős lépés abba az irányba, hogy a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok ne csak szellemi értelemben legyenek a magyar nemzet részei, hanem bizonyos jogokkal is kötődjenek a magyar nemzet egészéhez - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, azt megelőzően, hogy Budapestre utazott, ahol részt vesz a MÁÉRT 3. Ülésén. Markó elmondta, hogy a tervezet kidolgozása során az RMDSZ egyebek között azt javasolta: aki a leendő törvény alapján kiadott magyar igazolvánnyal rendelkezik majd, az a lehető legnagyobb kedvezményt élvezze határátlépés esetén, például a vízum érvényességének időtartama, az illetékmentesség tekintetében. Ez a javaslat bekerült a tervezetbe. /Markó Béla a magyar igazolványról. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./
2000. december 15.
Dec. 14-én Budapesten folytatta tanácskozását a Magyar Állandó Értekezlet. A tanácskozáson jelen voltak a magyar parlament politikai pártjainak, a határon túli magyar szervezeteknek, valamint a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának képviselői, akik zárónyilatkozatot fogadtak el a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatosan. Nem volt teljes egyetértés minden kérdésben, mind az SZDSZ, mind az MSZP megfogalmazta fenntartásait - de abban a magyar ellenzékiek és kormánypártiak is egyetértettek, hogy törvénynek kell szabályozni a határon túli magyaroknak megadandó egyes kedvezményeket. A törvénytervezet szerint a Magyarországgal szomszédos országokban ″magyar igazolvány″ kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult bizottságok alakulnak. A civil szervezetek, egyházak és a MÁÉRT-ban képviseltetett pártok részvételével olyan bizottságok alakulnak, amelyeknek a feladata: ajánlatokat tenni arra vonatkozóan, hogy mik legyenek a státustörvény kedvezményezettjei. Ezen ajánlások alapján a Magyar Állandó Értekezlet tagjaiból álló szervezet döntené el, hogy végül ki lesz jogosult igénybe venni a határon túli magyaroknak járó kedvezményt - terjesztette elő Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a MÁÉRT-on folyó vitáján a törvényjavaslatnak. A törvény kedvezményezettje kell hogy tudjon magyarul, ám a záródokumentumokban foglaltak szerint az ajánló szervezet eltekinthet a magyar nyelvtudástól, ha a kérelmező személyt az állampolgársága szerinti állam magyarként tartja számon, ha szülei közül egyik magyar nemzetiségű, ha házastársa rendelkezik magyar igazolvánnyal, ha egy magyar szervezet tagja, ha egyházi nyilvántartásban magyarként szerepel, ha magyar iskolába járt legalább négy évet, vagy gyermekei magyar iskolába járnak vagy jártak. A kedvezményezett egy magyar igazolványt kap. Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő a sajtónak azt nyilatkozta: pártja nem ért egyet a törvénytervezettel, mert az nem határozza meg a törvény alanyát. Szükségtelennek minősítette az ajánló szervezetek létrehozását, véleménye szerint félő, hogy ezzel az etnokorrupciót fogják elősegíteni. A határon túli magyar szervezetek képviselői úgy értékelték: ezek a szervezetek dolgozni átláthatóan fognak, és nem lesz hely csalásra. Az MSZP végül aláírta a javaslatot, miután négy pontból álló különvéleményét csatolták ahhoz. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ is elfogadhatatlannak tartotta a megállapodást, mondván, hogy túl kevés kedvezményt tartalmaz a törvény, illetve mert nem lehet tudni, hogy mennyibe kerülhet annak gyakorlatba ültetése. Apróbb változtatás után az SZDSZ képviselője végül hajlandó volt aláírni a záródokumentumot. Eörsi elmondta: a törvénytervezet parlamenti vitájában kifogásaikat részletesen ismertetik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elismerően szólt arról, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a magyar nemzeti igazolvány megszerzését, melynek révén a határon túli magyarok immár jogszerűen is a magyar nemzethez tartozónak érezhetik magukat. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénytervezet megalkotásával a kormány bebizonyította, hogy segíteni kívánja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője történelmi lépésnek minősítette a törvénytervezet MÁÉRT-on való elfogadását, mondván: új fejlődési fejezet nyílik meg. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vita kompromisszum kész hangulatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy az országgyűlésben is hasonló hangnemben fog folyni a törvénytervezet vitája. Németh Zsolt külügyi államtitkár ismertette, hogy a törvénytervezet kis átdolgozás után a kormányhoz kerül, majd pedig a parlamentbe, és reményei szerint 2002 elején már gyakorlatba is ültethetik. A politikus hangoztatta, a törvény elfogadásához nem kell konszenzus, a magyarországi parlamenti pártok között, az országgyűlési képviselők fele plusz egy szavazata is elég elfogadásához. /Vass Enikő: ″Magyar igazolvány″ a határon túli magyaroknak. Befejezte ülését a Magyar Állandó Értekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2001. június 25.
Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./
2001. június 29.
A határon túli magyar szervezetek vezető politikusai jún. 27-én tanácskozást tartottak Budapesten a státustörvénnyel kapcsolatos helyzet elemzése végett, amelyen részt vettek a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, ukrajnai, horvátországi és szlovéniai parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező magyar pártok és szervezetek képviselői. Németh Zsolt politikai államtitkár tájékozatott a helyzet bel- és külpolitikai vonatkozásairól, s nem tartotta indokoltnak, hogy néhány napon belül összehívják a Magyar Állandó Értekezlet rendkívüli ülését - ahogy a szocialisták kedden javasolták -, erre az ősz folyamán kerül sor. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke reményét fejezte ki, hogy hamarosan tárgyalóasztalhoz ül a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság megvitatni a felmerült kérdéseket. A határon túli magyar politikusok végül az alábbi közös nyilatkozatot fogadták el.A Magyar Állandó Értekezlet parlamenti, illetve tartományi képviselettel rendelkező tagszervezetei a Romániában, a Szlovák Köztársaságban, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban, az Ukrán Köztársaságban, a Horvát Köztársaságban és a Szlovén Köztársaságban képviselőik révén az alábbi nyilatkozatot teszik: 1. Üdvözlik a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt, amelyet a Magyar Országgyűlés 2001. június 19-én 92 százalékos többséggel fogadott el. Ez a törvény hozzájárul a Kárpát-medencei térség további stabilizálódásához, mivel a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek eddigi hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni. A törvény ezen szándékával hozzájárul az egyes országokban élő magyarok szülőföldön maradásához és boldogulásához. A törvény - anélkül hogy a hatálya alá tartozó személyekkel közjogi viszonyt teremtene - olyan szülőföldön igénybe vehető támogatások és magyarországi kedvezmények elnyerésére ad lehetőséget, amellyel segíti szülőföldjükön kulturális életük kibontakozását, oktatásügyük javulását. Elősegíti továbbá a közművelődési és oktatásügyi állapotuknak az adott országok színvonalára emelését és az európai színvonalhoz közelítését. A törvény ezzel hozzájárul az egész térség integrációs esélyeinek növeléséhez. 2. A Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény a számbeli kisebbségben élő magyarok identitásának megőrzéséhez, elvándorlásuk megelőzéséhez járul hozzá. Egyúttal előmozdítja a nemzetközi kisebbségjogi normák, így az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye szellemének és céljainak teljesebb érvényesülését azáltal, hogy a kisebbségek esélyegyenlőségét kívánja elősegíteni. 3. A törvény előkészítését és elfogadását a számbeli kisebbségben élő egyes magyar közösségek szülőföldjének államaiban, és ennek következtében másutt is, félreértésekből származó vélemények kísérik. Ezen félreértések csökkentését és megszüntetését a már létező érdemi párbeszéd intézményesített formáinak igénybevételével célszerű rendezni a kétoldalú kapcsolatok keretében. Alapvető közös érdeknek tekintik az érdemi eszmecsere folytatását, valamint a meglévő kétoldalú szerződéses kapcsolatok rendszerét, és annak bővítését, amelyek a jószomszédi viszony meghatározó elemei voltak, és kell hogy maradjanak a jövőben is. 4. A nyilatkozat aláírói meggyőződéssel támogatják államaik euroatlanti integrációját, bízva abban, hogy kormányaik képviselik annak szellemiségét. Ezért is érdekük, hogy Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának és NATO- tagságának előnyei kiterjedjenek a Magyarországgal szomszédos országokra is. Meggyőződésük, hogy Magyarország és a számbeli kisebbségben élő magyar közösségek közötti intézményes párbeszéd hozzájárul a térség stabilitásához és gazdasági fejlődéséhez. A számbeli kisebbségben élő magyar közösségek jogainak sérelme ugyanis az identitásvállalás szabadságának csorbulásához, beolvasztáshoz és elvándorláshoz vezethet, politikai-szociális feszültségeket okozva, amelyek gátolhatják a térség országainak euroatlanti integrációját, és új választóvonalakat hozhatnak létre. Egy ilyen helyzet kialakulása azonban ellentétes a térség állampolgárainak érdekeivel. 5. Jelen nyilatkozat aláírói megállapítják, hogy ezen törvény ugyan hozzájárul a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarság állapotának javításához, mindazonáltal továbbra is az egyes érintett országok felelősségének tartják a határon túli magyar közösségek helyzetének megnyugtató rendezését. Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Koalíció Pártja, Vajdasági Magyar Szövetség, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./
2001. július 25.
Markó Béla szövetségi elnök mégis elfogadta a Reform Tömörülés ismételt meghívását a Tusnádon zajló XII. Bálványosi nyári szabadegyetemre. A szabadságára hivatkozó RMDSZ-elnök előzőleg visszamondta a meghívást, amikor a státustörvényről szóló vitanapon Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral, Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, Bugár Bélával, a Magyar Koalíció Pártjának elnökével és Tőkés László püspökkel kellett volna előadást tartania. /Sz. K.[Székely Kriszta]: Markó mégis megy Tusnádra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./
2001. július 28.
A nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos európai normarendszer elfogadása csak a minimális programot jelenti - hangsúlyozta Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára júl. 27-én Tusnádfürdőn a nyári szabadegyetemen tartott előadásában. A térségben is követendő példaként említette, hogy a francia-német megbékélés mintájára a szomszédos nemzetek egymásról kialakult képének megváltoztatását a történelem-tankönyvek közös felülvizsgálatával lehetne kezdeni. Simicskó István, a polgári titkos-szolgálati ellenőrző minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a nemzetben és az egész nemzet biztonságában gondolkozik. Mint mondta, a határon túli közösségek helyzete az országok közötti feszültség forrása lehet, ha a közösségek jogait korlátozzák, ugyanakkor a jószomszédi viszonyt erősítheti helyzetük rendezettsége. Magyarország ez utóbbira törekszik. Victor Babiuc volt védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a térségbeli országok az együttműködésre vannak ítélve, nincs más lehetőségük. Smaranda Enache, a Pro Európai Liga vezetője úgy vélte, hogy ma már a térségbeli együttműködés számos formája alakult ki, de a folyamat csak akkor válik visszafordíthatatlanná, ha ezeket a formákat sikerül valós tartalommal megtölteni. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: döntő, hogy egy adott ország miként viszonyul a területén élő kisebbségekhez, rizikófaktornak tekinti-e azt, avagy stabilitási tényezőnek. Elmondta: jogilag nem biztosított Romániában a kisebbségi nemzeti identitásfejlesztés, és eddig egyetlen román kormánynak sem volt komoly ajánlata a magyar kisebbség irányában a közösség specifikus gondjainak megoldására. A honatya konklúziója szerint a hazai magyarság még mindig veszélyforrás az állam szemében. /Bálványosi nyári szabadegyetem. Vitafórum a regionális biztonság és együttműködésről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./ A státustörvény a térség stabilizációját fenyegető folyamatokat - feketemunka, illegális kereskedelem - akarja feltartóztatni - hangsúlyozta Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a státustörvényről szóló vita moderátoraként vett részt a XII. bálványosi nyári szabadegyetemen. Elsőnek Vasile Dancu tájékoztatási miniszter szólalt fel, aki leszögezte: ő annak a Nãstase-kormánynak az álláspontját képviseli, amely a törvény visszavonását szorgalmazza. A státustörvény kiváltotta bonyodalmak nem nyári szabadegyetemeken oldódnak meg. Ez a vita nem több "csoportterápiánál". A vitában felszólalt Németh Zsolt magyar politikai államtitkár, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, és Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke. Markó Béla szövetségi elnök szabadságára hivatkozva nem vett részt a vitán, ahova szintén hivatalos volt. /Sz. K.: Vasile Dancu: a státustörvény körüli bonyodalmak nem efféle csoportterápián oldódnak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./
2001. augusztus 7.
A Magyar Szocialisa Párt határon túli magyarokról szóló választási programjának szakmai vitája aug. 6-án kezdődött meg Budapesten. Az MSZP a határon túli magyarság szülőföldön való megélhetésének legfőbb biztosítékait a magyar közösségeknek az adott országok társadalmába történő autonóm integrációjában látják - fejtette ki Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő, hangsúlyozva: nem szabad, hogy a határon túli magyarok ügye csatározások tárgya legyen a 2002-es választások során. Jelezte, hogy a kisebbségi problémák megoldásához egyszerre van szükség a magyar-magyar integrációra és a kétoldalú együttműködésre. A határon túli magyarok problémáinak kezelésében egzisztenciateremtő programok kidolgozását tartja a legfontosabbnak. Emellett szerinte kiemelt jelentőségű a kulturális kapcsolatok erősítése, szórványprogramok kimunkálása, valamint egy koncentrált nemzetstratégia felvázolása. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető elnöke azt emelte ki, hogy a határon túli magyarok ügyének nemzeti és nem pártkérdésként kell megjelennie a magyar társadalomban. Szerinte Magyarországon kezd kialakulni az egyetértés ebben a témában, alapkérdésekben legalábbis van összecsengés a Fidesz és az MSZP programjában, vagy akár a MIÉP elnökének véleményében. Duray Miklós úgy ítélte meg, hogy a határon túli magyarság ügye ugyanannyira bel-, mint külpolitikai kérdés, ezért kezelésére egyfajta "tárcaközi tárca" lenne a legalkalmasabb. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke - egyetértésben az előtte szólókkal - úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvény esetleges hibáiról és legfőbb erényeiről majd csak érdemi tapasztalatok alapján lehet beszélni. /MSZP: Ne legyen választási csatározások tárgya a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7.
2001. augusztus 15.
Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. szeptember 4.
Augusztus elején immár ötödik alkalommal rendezte meg az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szabadkán a Nyári Akadémiát, a pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamát. Idén 24 erdélyi pedagógus kapott meghívót a délvidéki kollegáktól, azonban a jelentkezőknek csupán egyharmada utazott el Jugoszláviába. Az egyhetes programot a szabadkai városháza dísztermében Király Veronka, az ÉBMPSZ elnöke és Kasza József VMSZ-elnök, jelenleg köztársasági miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Az előadások közül a legérdekesebb az első vajdasági magyar oktató-CD bemutatása volt, melynek anyagát Pintér M. Edit szabadkai középiskolai magyartanár szerkesztette (megjelentette a helyi Zenith Műhely), és amely rendkívül érdekes módon ismerteti meg a diákokkal (de nem csak velük) a világirodalmat Homérosztól Molière-ig, a magyar irodalmat az ősköltészettől Pilinszky Jánosig, valamint felsorakoztatja a tegnapi és mai vajdasági magyar irodalom jeles képviselőit is. /Gligor Róbert László: Erdélyiek a Vajdaságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./
2001. szeptember 6.
Magyarországon már napok óta beszélnek - már a parlamentben is felvetődött - egy irredenta szövegeket tartalmazó CD-ről, amelyet ráadásul (egyelőre gyanús) hivatalos támogatással "sikerült" megjelentetni. Az Ifjú Magyarok Egyesülete által piacra dobott Aktualizált revíziós dalok című CD a jelek szerint az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága és a fővárosi IX. kerületi önkormányzat pénzügyi támogatását nyerte el. A Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt újvidéki bizottsága közleményt adott ki, amely szerint "Szerbia polgárai elkeseredéssel értesültek arról, hogy Magyarországon nemrég egy irredenta tartalmú CD-t jelentettek meg, amelynek szerzői nyíltan szorgalmazzák szomszédos államok, köztük a JSZK területrészeinek elvételét, és azok Magyarországhoz csatolását". Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta: semmit sem tud a szóban forgó CD-ről, így nem is reagálhat annak tartalmára. /Revíziós CD és botránya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./
2001. október 10.
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke voltak jelen okt. 8-án Balatonszemesen a harmadik Európai Ifjúsági Akadémiának, amelyen húsz magyarországi és mintegy fél száz határon túli fiatal vesz részt. Medgyessy Péter Balatonszemesen külön megbeszélést folytatott Kasza Józseffel és Markó Bélával. Medgyessy szerint tárgyalások folynak a kedvezménytörvényről, de ezek nem intenzívek és nem elég magas szintűek. Kasza József, a megbeszélés után fontosnak és nagyon hasznosnak nevezte e mostani és az ehhez hasonló tájékoztatókat "Számomra az a legfontosabb, és ebben kértem segítséget, hogy a vajdasági magyarokat bekapcsolhassuk a privatizációba". Markó Béla a megbeszélést úgy értékelte: tudatosan törekszenek arra, hogy minden jelentős magyarországi politikai párttal hasonlóan jó és szoros kapcsolatot tartsanak fenn egyenlő közelségben. /Hétfői vendégek az Európai Ifjúsági Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
2002. január 10.
A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 10.
A kedvezménytörvény végrehajtásának első tapasztalatairól, Orbán Viktor miniszterelnök meghívására január 9-én munkamegbeszélésen találkoztak Budapesten a MÁÉRT-on is képviselt határon túli magyar szervezetek vezetői. A tervek szerint egy hónap múlva újra összegyűlnek kicserélni a tapasztalatokat. A tanácskozást követően – a törvény hatályba lépése alkalmából – a határon túli magyar politikai vezetők közös nyilatkozatot fogadtak el. A megbeszélésen részt vett Martonyi János magyar külügyminiszter és Németh Zsolt politikai államtitkár, továbbá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. Az érintett határon túli magyar közösségeket Markó Béla (RMDSZ), Duka-Zólyomi Árpád és Duray Miklós (Magyar Koalíció Pártja, Szlovákia), Kasza József (Vajdasági Magyarok Szövetsége) és Ágoston András (Vajdasági Magyar Demokrata Párt), Kovács Mikós (Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség), Pasza Árpád (Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége) és Tomka György (Muravidéki Magyar Önkormányzat) képviselte. A politikai vezetők Országházbeli tanácskozásával párhuzamosan a Határon Túli Magyarok Hivatalában – a szomszédos országokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXXII. törvény végrehajtását segítő – határon túli információs irodák vezető munkatársaival került sor tapasztalatcserére. Erdélyből, a kolozsvári székhelyű Központi Információs Irodától Székely István és Nagy Zsolt volt jelen. Markó Béla elmondta: a tanácskozás során tájékoztatta a magyar kormányt és a határon kívüli magyar közösségek vezetőit arról, hogy a legnagyobb, Magyarország határain kívül élő magyar közösség számára egyértelműen elégtételt jelentett a román-magyar egyetértési nyilatkozat megkötése. Kihangsúlyozta: a megállapodás tényével és tartalmával nemcsak egyetértettek, hanem a maga eszközeivel az RMDSZ is megpróbált hozzájárulni ennek megszületéséhez, hisz érdeke volt mind az erdélyi magyarságnak, mind Magyarországnak, hogy a kedvezménytörvény alkalmazása lehetővé váljék Romániában, és a két ország viszonya ez által ne romoljon, hanem javuljon. Megítélése szerint az egyetértési nyilatkozat nemcsak az erdélyi magyarság körében, hanem a román többség részéről érzékelhető feszültségeket is oldani tudta. Hangot adott annak a meggyőződésének, hogy ez a megállapodás túlmutat a kedvezménytörvényen, mert akár politikai vagy akár gazdasági kapcsolatokat serkentő hatásai is lehetnek. Reményét fejezte ki, hogy a nemzeti, etnikai, kisebbségi kérdés kezelése szempontjából e példának az alapján "egy konfrontációs magatartásformából átléphetünk ebben a térségben mindannyian egy együttműködő magatartásformába". Megjegyezte, örül annak, hogy a megállapodással kapcsolatos magyarországi viták mostanáig nem gyűrűztek be Erdélybe. /(Guther M. Ilona): Kedvezménytörvény, első tapasztalatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./ Jan. 9-én Orbán Viktor miniszterelnök, a Külügyminisztérium vezető tisztségviselői és a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke Budapesten munkatalálkozón beszélték meg a határon túli magyar szervezetek vezetőivel a jan. 1-jén életbe lépett kedvezménytörvény gyakorlati alkalmazásának első tapasztalatait és időszerű kérdéseit. A munkamegbeszélésen valamennyien egyetértettünk abban, hogy a kedvezménytörvény életbe léptetése össznemzeti ügy és a magyar nemzet stratégiai sikere - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter a budapesti találkozót követően. Martonyi János elmondta: a kedvezménytörvény tekintetében teljes az egyetértés a határon túli magyar szervezetek és a magyar kormány álláspontja között. Utalt arra, hogy a határon túli magyar szervezetek képviselői különleges karácsonyi ajándéknak tekintették a törvény életbe lépését. - A vezetők nem sérelmezték, hogy a kedvezménytörvényt kiterjesztettük a román állampolgárokra is - mondta a külügyminiszter. Orbán Viktor álláspontja szerint a kedvezménytörvény végrehajtása által minden Kárpát-medencei magyar polgár szabadsága erősödik. - A státustörvény végrehajtásának megkezdése valamennyiünk közös sikere. Ezt a sikert az összefogás tette lehetővé — fogalmazott a miniszterelnök. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament elsöprő, 92 százalékos többséggel alkotta meg a törvényt, amely magában foglalja a Kárpát-medencei magyarság sok évtizedes akaratát és reményét. Elmondta: néhány parlamenti párt a választási kampányban - előnyt remélve - megváltoztatta a véleményét, kihátrált a nemzeti konszenzusból, de ez a tény nem tántorítja el a kormányt attól, hogy - a határon túli magyarokkal szorosan együttműködve - végrehajtsa a törvényt. A találkozó előtt Orbán Viktor szokásos heti rádióinterjújában azt hangsúlyozta: 80 évet kellett várni arra, hogy a lelki köteléken túl létrejöhessen egy jogi értelemben is létező kötelék a magyar nemzet egymástól elszakított részei között. Nézete szerint most a határon túl élők is úgy érzik, hogy végre 80 év után előállt az a történelmi pillanat, amikor Magyarország olyan hazává vált, amely tud és akar is segíteni rajtuk. Közölte, hogy a köztársasági elnök csütörtökön adja át az első magyar igazolványt a Parlamentben. Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja általános alelnöke történelmi eseménynek nevezte a kedvezménytörvény elfogadását és utalt arra, hogy ezzel megszűnnek az országhatárok. - Európának tudomásul kell vennie, hogy Magyarország gondoskodik a határon túl élő magyarok sorsáról is — tette hozzá Duka Zólyomi Árpád. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelezte, hogy Szerbiában hat információs iroda kezdte meg működését, és várakozáson felüli az ott élő magyarok érdeklődése a magyar igazolvány iránt. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke ismertetése szerint Kárpátalján 110 településen kérhetik az igazolvány kiadásához szükséges nyomtatványokat az érdeklődők. A politikus történelmi sikernek nevezte a kedvezménytörvény életbe léptetését. Pasza Árpád, a Horvátországi Demokratikus Közösség elnöke úgy vélekedett, hogy a horvátországi magyarok elismeréssel vannak a magyar kormány iránt, mert most tapasztalhatták, hogy 80 év után az anyaország ismét kinyújtotta feléjük a kezét. Tomka György, a szlovéniai magyarok vezetője arról beszélt, hogy Szlovéniában rokonszenvvel tekintenek a kedvezménytörvényre és elmondta, hogy január 3-án megkezdte működését az információs iroda. A találkozó után a határon túli magyar szervezetek vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el a kedvezménytörvény hatályba lépése alkalmából. Eszerint a törvény jelentősen hozzájárul a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, az asszimilációs folyamatok lefékezéséhez és a szülőföldön való maradáshoz. Üdvözölték a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely előmozdítja a két ország közti együttműködést. A nyilatkozat aláírói szerint nincs veszélyeztetve a magyar munkaerő-piac. A találkozóval egyidőben Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke a határon túli információs irodák vezetőivel találkozott. Ezt követően Szabó kifejtette: adottak a feltételek a magyar igazolványok kiadásához, és a kedvezményezettek már márciusban hozzájuthatnak a támogatásokhoz. /Határon túli magyar vezetők Budapesten. Martonyi: Működik a rendszer. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./
2002. január 11.
Jan. 9-én a határon túli magyar politikai vezetők munkamegbeszélést tartottak Budapesten, a következő szövegű nyilatkozatot fogadták el:A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata A határon túli magyar szervezetek nevében elégedettségünknek adunk hangot, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló, a Magyar Országgyűlésben 92 százalékos elsöprő többséggel - tehát össznemzeti konszenzussal - elfogadott 2001. évi LXII. számú törvény 2002. január 1-jétől elképzeléseinknek megfelelően hatályba lépett. Meg vagyunk győződve arról, hogy a törvény jelentősen hozzá fog járulni a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez, szülőföldjükön való megmaradásukhoz, boldogulásukhoz és gyarapodásukhoz, az asszimilációs folyamatok lefékeződéséhez. Megerősítjük a Máért 2001. október 26-án kiadott nyilatkozatát, mely szerint a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja térségünk biztonságát és stabilitását. Külön üdvözöljük a magyar és a román kormány között létrejött egyetértési nyilatkozatot, amely reményeink szerint előmozdítja a két ország között kívánatos együttműködést. A nyilatkozat a kedvezménytörvény zökkenőmentes alkalmazásával biztosítja valamennyi hazai politikai és gazdasági érdek, illetve a romániai és általában a szomszédos államokban élő magyarság érdekeinek együttes és egymást erősítő érvényesülését, a nemzetpolitikai és jószomszédi céloknak, az európai követelményeknek megfelelő egyidejű megvalósítását. Véleményünk szerint a magyar munkaerőpiac stabilitásának veszélyeztetését egyrészt az eddigi tények sem támasztják alá, másrészt a külföldi munkavállalást szabályozó magyar rendeletek a jövőben sem teszik azt lehetővé. A nyilatkozat aláírása megerősít bennünket abbéli, a velencei bizottság jelentése által is alátámasztott meggyőződésünkben, hogy az anyaország legitim módon támogathatja határon túli nemzeti kisebbségeit, a törvény az európai értékekre építve összhangban áll az Európai Unió elvárásaival, valamint a nemzetközi jog alapelveivel. Reméljük, hogy ezen európai értékek és nemzetközi jogi alapelvek mentén sikerül Szlovákiával is megtalálni az összhangot. Fentiekkel együtt alapvető fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a magyar kisebbségek állampolgárság szerinti állama alkotmányos kötelezettségeinek megfelelően maradéktalanul biztosítsa a vonatkozó nemzetközi normák és az adott kisebbségi közösségek szükségletei szerint ezen közösségek valós jog- és esélyegyenlőségét. A törvény akadálymentes hatályba léptét és a magyar-román megegyezést sikerként értékeljük. Véleményünk szerint a továbbiakban is ez a politikai gyakorlat vezethet el az anyaország, a határon túl élő magyarok és a szomszédos államok kiegyensúlyozott viszonyához. Úgy gondoljuk, hogy a törvény végrehajtása olyan pozitív gyakorlatot fog meghonosítani térségünkben, amely hatékonyan szolgálhatja a nemzeti kisebbségek problémáinak általános rendezését. A határon túl éő magyarok számára a törvény szellemisége, az igényelt és megkapott magyar igazolvány erősíti a nemzeti összetartozás tudatát, és bizonyítja, hogy Magyarország igyekszik enyhíteni gondjainkat a rendelkezésére álló eszközökkel. A szomszédos nemzetek pedig meggyőződhetnek arról, hogy a magyar kisebbségnek Magyarország által a nemzetközi jog normáival és elveivel összhangban nyújtott támogatás senkit sem diszkriminál, ellenkezőleg, pótlólagos eszközökkel is hozzájárul a nemzeti identitás ápolása terén szükséges tényleges esélyegyenlőség létrehozásához. Az ily módon nemzeti identitásukban megerősödő nemzeti közösségek elégedett és hasznos polgáraivá válhatnak állampolgárság szerinti államaiknak. Markó Béla - Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós - Magyar Koalíció Pártja, Kovács Miklós - Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Kasza József - Vajdasági Magyar Szövetség, Ágoston András - Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Pasza Árpád - Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, Tomka György - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség. /A határon túli magyar politikai vezetők nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2002. április 23.
Kovászna megye tanácsának küldöttsége részt vett a délkelet-európai városok és régiók Újvidéken tartott gazdasági fórumán. A küldöttség RMDSZ-tisztségviselőkkel kiegészülve a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusaival, valamint önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, felajánlották segítségüket, továbbá pályázási tapasztalataik átadását. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a vajdasági megfelelője között együttműködési megállapodást kezdeményeztek, aminek megkötésére két hónapon belül kerül sor. Kasza József, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy végre megtörték a jeget, túlléptek a pártvezetők közötti protokolláris találkozókon, és megteremtették az alapját az együttműködésnek. A háromszékiek a szabadkai múzeum igazgatójával is elvi megállapodásra jutottak a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködésre. /(Szekeres): Együttműködnek a vajdaságiakkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2002. április 23.
Kovászna megye tanácsának küldöttsége részt vett a délkelet-európai városok és régiók Újvidéken tartott gazdasági fórumán. A küldöttség RMDSZ-tisztségviselőkkel kiegészülve a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusaival, valamint önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, felajánlották segítségüket, továbbá pályázási tapasztalataik átadását. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a vajdasági megfelelője között együttműködési megállapodást kezdeményeztek, aminek megkötésére két hónapon belül kerül sor. Kasza József, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy végre megtörték a jeget, túlléptek a pártvezetők közötti protokolláris találkozókon, és megteremtették az alapját az együttműködésnek. A háromszékiek a szabadkai múzeum igazgatójával is elvi megállapodásra jutottak a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködésre. /(Szekeres): Együttműködnek a vajdaságiakkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./
2002. május 3.
A Varadinum-rendezvények sorában, máj. 1-jén a kárpát-medencei politikai kerekasztallal a Bihar megyei RMDSZ legfőbb célja az volt, hogy a határon túli politikába is begyűrűző anyaországi választások után a lakosságot aggasztó kérdésekre alkalmuk legyen válaszolni a politikusoknak. A választásokat megnyerő MSZP nevében Szabó Vilmos képviselő, a külügyi bizottság alelnöke válaszolt a kérdésekre. A résztvevők: a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, Brezovics László; a Vajdasági Magyar Szövetség nevében Józsa László alelnök; Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök; Mézes Rudolf, a Magyar Koalíció Pártja országos tanácsának tagja. Azon kérdésre, hogy a határon túli magyaroknak milyen elvárásaik vannak az új magyar kormánnyal szemben, a szervezeteiket képviselők válasza összecsengett. Brezovics László a kedvezménytörvény folytatását kérte, Józsa László kívánta: a következő négy év mentes legyen a hullámzásoktól. Markó Béla hangsúlyozta: a történelem bűne, hogy az a helyzet, amibe kerültünk, kialakult. A felvidéki Mézes Rudolf kérte: rólunk, de ne nélkülünk. Szabó Vilmos válaszát nagy figyelem kísérte: "Magyarok vagyunk, s vállaljuk" - parafrazálta a kerekasztal bevezetőjeként elmondott vers sorait. Felelősséget vállalnak a Kárpát-medencében élő 15 millió magyarért, szándékuk folytatni az elmúlt 4 évben elkezdett együttműködési formát. Az ígért támogatásokat megadják, sőt, lehetőség szerint többet is, ha az anyaország gazdasági fejlődése engedi. Az MSZP a határon túliak által legitimnek tekintett politikai alakulatokkal tárgyalni fog, minden olyan párttal, amelyet elfogadnak a határon túliak. Tárgyalnak a pártvezetőkkel s a határon túliak pártjai is egymás között a MÁÉRT keretében. A szervezetek belső életébe viszont nem szólhatnak bele. A kedvezménytörvényről elmondta, hogy a megalakuló koalíciós kormány egy kormányprogramot hajt végre. Az MSZP és az egyházak kapcsolatáról érdeklődőnek Szabó Vilmos elmondta, hogy bár egyes egyházak bekapcsolódtak a kampányba s a vitába, a korrekt viszony lehetősége adott. Szerződések, megállapodások szavatolják. A határon túli egyházakkal szervezett kapcsolataik nincsenek, lehetőséget adnak az egyházi vezetőknek, hogy találkozzanak a kormánnyal. Az MSZP pártközi kapcsolatai révén "jószolgálati módon közbenjárhat az SZDP-nél a sérelmek orvoslásáért. A vendég a választásokról szólva remélte, lecsillapodnak az indulatok, nincsen minden négy évben rendszerváltás és forradalmaknak sem kell lenniük. Markó Béla zárszavában hangsúlyozta, milyen fontos számunkra a józan és visszafogott politizálás. Nem a magyar pártok közti lövészárkok ásásában, hanem azok betömésében kell segítenünk. /(Balla Tünde): Kárpát-medencei politikai kerekasztal a Varadinumon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2002. június 13.
A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./
2002. június 27.
Jún. 24-én ülésezett az Illyés Közalapítvány kuratóriuma, amelyen a többszöri meghívást elfogadva, ezúttal részt vett Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is. Szabó Vilmos kifejezte nagyrabecsülését az Illyés Közalapítvány kuratóriumának munkája és eredményei iránt, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy mielőbb vissza akarják vonni a kuratórium mandátumát. A közlemény szerint az államtitkár nem ismételte meg a sajtóban korábban közzétett magyarázatokat (kiköltekezés, üres kassza, bizalomvesztés stb.), ám arra hivatkozott, hogy az Illyés Közalapítvány működésével kapcsolatban felmerültek negatív vélemények is. Álláspontja szerint az Illyés Közalapítvány támogatási tevékenysége nem teljesen átlátható, jellemző az antidemokratikus döntéshozatal. Hivatkozott továbbá arra, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ elnökkel, Bugár Béla MKP elnökkel és Kasza József VMSZ elnökkel, akiknek állításai alapján egyetértettek abban, hogy az Illyés Közalapítvány Kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. Ugyanakkor a kuratórium mandátuma jelenleg sértetlen, a testület teljes jogkörben gyakorolja tevékenységét. A fentiek jegyében a Kuratórium több mint 1500 pályázatot elbírált, így a 2002. évi ukrajnai, vajdasági és romániai (oktatási és közművelődési) alkuratóriumi pályázatokat is. Valamennyi támogatási döntésnek maradéktalanul biztosított a fedezete, a kifizetések a korábbi gyakorlat szerint folyamatosak. /Visszavonnák az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának mandátumát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./
2002. június 28.
Az Illyés Közalapítvány legutóbbi kuratóriumi ülésén, amelyen Szabó Vilmos magyar politikai államtitkár is részt vett. Az államtitkár többek között arra hivatkozott, hogy konzultált Markó Béla RMDSZ-, Bugár Béla MKP- és Kasza József VMSZ-elnökkel, akik egyetértettek abban, hogy az alapítvány kuratóriumát idő előtt meneszteni kell. A Szabadság Markó Bélát kérdezte erről. Az időszakonkénti átvilágítás a közalapítványok esetében teljesen természetes, jelentette ki Markó. Ezidáig minden kormányváltáskor lecserélték a kuratóriumokat is. A határon túli magyarságnak szánt támogatás összege jelentősen növekedett, viszont nem növekedett ezzel arányosan az alapítvány átláthatósága. Növekedett az összeg, de ezzel egyidejűleg növekedett a központi döntések jelentősége is. Markó szerint ahol ez lehetséges, bízzák rá a döntést a határon túli szakmára. /Papp Annamária: Természetes az időnkénti átvilágítás. Markó Béla üdvözli Pomogáts Béla jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
2002. július 13.
Erdélyi és vajdasági üzletember-találkozó zajlik júl. 12-14. között Szabadkán, a Vajdasági Magyarok Szövetségének, valamint az RMDSZ Gazdasági Főosztályának közös szervezésében. A találkozón számos erdélyi vállalkozó mellett az RMDSZ küldöttsége is részt vesz. A program Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökével, a szerb kormány miniszterelnök-helyettesével való találkozással és tanácskozással kezdődött. Ezt követik a vállalkozók közötti folyamatos megbeszélések és tárgyalások. /Üzletember-találkozó Szabadkán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./
